Nagyecsedi verbunk
Szóló verbunk Szatmárban. Állandó kísérőzenéje az azonos nevű hangszeres verbunk dallam. Nagyecseden a tánctudás legmagasabb fokát jelentő, mérsékelt tempójú verbunk a történeti források által is jellemzett fokozatosság elvét őrzi, s a bevezető bokázót, lengetőt követik a dinamikusabb mozgások. A „rézhúron” játszott bevezető részben jelentős szerepe volt korábban a sarkantyú pengetésének. Főbb motívumai: andalgó, hátravágó, hegyező kisharang, nagyharang, csapásolás stb.. A feszes tempójú, ünnepélyes előadást átszövő csapongó fordulatok, játékos elemek alapján a romantikus verbunk-stílus megtestesítőjének tekinthetjük a Nagyecsedi verbunkot.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Nagyecsed igen gazdag tánchagyománnyal rendelkezik A magyar tánckultúrában kiemelkedő helyet tölt be. A szatmári táncokban fontos szerepet játszik a Nagyecseden sajátos forma és motívum világú lassú és friss csárdás, valamint a verbunk. Az országban nincs még egy olyan település, amely annyi Népművészet Mestere és Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címmel rendelkező táncosa lenne mint Nagyecsednek.
Településünk kiváló táncosai:
Molnár Lajos ’Lasa’ Népművészet Mestere – 1963
Bulyáki Gergely ’Pokróc’ Népművészet Mestere – 1973
Bíró Lajosné ’Lindikné’ Népművészet Mestere – 1983
„Rákóczi” Kovács Gusztáv Népművészet Mestere – 2002
Szabó Lajosné Czine Rozália Népművészet Mestere – 2009
Murguly Lajos Népművészet Ifjú Mestere – 1975
2010 óta két évente megrendezésre kerül az Országos Nagyecsedi Verbunk Verseny. Mindezek miatt a Nagyecsedi verbunk a magyar tánckultúrában betöltött szerepe alapján, helyi értéknek minősül.
Péchy László Szivattyútelep és zsilip
A mai Nagyecsed – a középkori forrásokban Euched, Eczied, Eczet, Etsed – az Ecsedi-láp névadója, mely a Szatmári-síkság legalacsonyabb részén, a Kraszna folyó mentén alakult ki az újholocén korban. A település a láp két szigetén épült, és már a neolitikumtól lakott volt. Történelmi jelentőségét az ecsedi vár adta.
A lápot 1880-ban 432 km²-re becsülték. Az 1711-es várrombolás után megszűnt védelmi szerepe, és megindult a vízrendezés. Az első sikeres beavatkozások az 1778–84 között megásott Kraszna-csatornával kezdődtek, a tényleges lecsapolás azonban az 1888-as árvizek után indult meg.
1894-ben alakult meg az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat. 1895–1900 között főcsatorna-hálózatot és zsiliprendszert építettek ki, köztük az 1899-re elkészült nagyecsedi zsilippel. Az 1914-es árvizek után határozták el az ecsedi szivattyútelep létrehozását, amely 1915–17 között épült meg, és 257 km² vízgyűjtő terület vizét emelte át a Krasznába.
A szivattyútelep gőzüzemű gépeit a Hazai Gépgyár, a Ganz és Társa, valamint az Első Hazai Gépgyár Rt. szállította. 1926–27-ben villamos energiát is termelt, 1988-ban ipartörténeti műemlékké, 1994-ben Péchy Lászlóról elnevezett emlékhellyé vált.
1998-ban Technikatörténeti Kiállítóhely is létesült az udvaron, ahol a vízügyi munkákhoz használt eszközöket mutatják be.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Mint ma is működő ipari és műszaki létesítmény, valamint ipartörténeti műemlék, a nagyecsedi szivattyútelep országos viszonylatban is egyedülálló értéket képvisel. Technikai megoldásai, történeti jelentősége és megőrzött eredeti szerkezete révén méltán érdemli meg, hogy a települési értéktárba kerüljön.
Nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok
Nagyecsed egy kiemelkedő jelentőségű „táncos település”, ahol a magyar verbunk, a lassú és friss csárdás, a cigány szóló, a páros szóló, a botoló és a cigányos csárdás mind a mai napig élő hagyományként vannak jelen. Ezeket a táncokat fiatalok és idősek, magyarok és cigányok egyaránt együtt táncolják. A városban számos, országos hírű magyar és cigány táncos élt és él, akik mesterszintű tudásukkal hozzájárultak a helyi tánckultúra fennmaradásához és elismertségéhez.
A település viszonylagos elzártsága lehetővé tette, hogy a jellegzetes tánckincs, az egyedi motívumvilág, a gazdag dalkészlet és a táncokhoz kapcsolódó hagyományok eredeti formájukban maradjanak fenn. Ezért Nagyecsedet ma is sokan keresik fel, hogy autentikus forrásból tanulhassák meg e gazdag tánckultúrát.
Táncnyelvészeti szempontból Nagyecsed a középső, más néven tiszai táncdialektushoz, azon belül is a Felső-Tisza-vidékhez tartozik – ez a térség a legjellegzetesebben képviseli a magyar táncdialektusok egyik leggazdagabb változatát, és kiemelt szerepet játszik a magyar néptánchagyomány egészének megértésében.
A nagyecsedi magyar és cigány tánckultúra ma már nemcsak a helyi közösségi élet meghatározó eleme, hanem országos és nemzetközi szinten is ismert és elismert, hagyományőrző és hagyománymegújító ereje révén.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Nagyecsed közössége számára kiemelten fontos a magyar és cigány tánchagyományok ápolása, melyek identitáserősítő és közösségformáló szerepet töltenek be. A hagyományőrzés már óvodás kortól kezdve jelen van, majd az iskolai oktatásban folytatódik, táncpedagógusok és adatközlők bevonásával. A helyi csoportok kizárólag nagyecsedi táncokat tanulnak és adnak elő. A Füzikék népdalcsoport és a nyugdíjasklubok is aktívan közreműködnek a népi kultúra továbbadásában. A magyar és cigány hagyományok szoros szimbiózisban élnek, példát mutatva a békés együttélésre. A tánc közösséget épít, hidat képez kultúrák között, és Nagyecsed néptáncélete országos mintaként is szolgál.
Fülöp Sándor életműve
Kategória: kulturális örökség
Fülöp Sándor (1928–2012) festőművész és pedagógus a Szatmár térségéhez kötődő képzőművészet meghatározó alakja. 1928. október 17-én született Debrecenben, gyermekkorát Hajdúböszörményben töltötte, ahol a Bocskai István Református Gimnáziumban érettségizett. Itt kapott életre szóló indíttatást a rajz, a festészet és a természettudományok iránt. Tanulmányait az Egri Pedagógiai Főiskolán folytatta, mestere Adler Miklós festőművész volt.
Egyetemi diplomáját Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte matematika–ábrázoló geometria szakon.
Pedagógusi pályáját Szatmárban kezdte, majd 1964-től nyugdíjazásáig a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanára volt, ahol matematikát, ábrázoló geometriát, rajzot és művészettörténetet tanított.
A festészet egész életét végigkísérte. Alkotásain elsősorban a szatmári táj, a települések utcái, templomai, valamint a vidéki élet hangulatai jelennek meg. Műveire jellemző a gazdag színvilág, a határozott, mégis könnyed ecsetkezelés, valamint a táj és az emberi környezet iránti mély tisztelet. Egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt számos magyarországi városban, művei közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatók Magyarországon és külföldön is. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el.
Fülöp Sándor életműve Nagyecsedhez is szorosan kapcsolódik. A városban állandó kiállítás őrzi alkotásait, valamint a kiállításon kívüli festményeinek jelentős része is itt kerül megőrzésre a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házban. Ezzel Nagyecsed fontos szerepet vállal a művész hagyatékának megőrzésében.
A település 2022 óta minden évben megrendezi az „Ecsed Tárlat – Fülöp Sándor festőművész emlékére” című képzőművészeti alkotótábort, amelyet Nagyecsed Város Önkormányzata, a Reformátusok Szatmárért Egyesület és a Nyíregyházi Egyetem közösen szervez. Az egyhetes művészeti program során a Nyíregyházi Egyetem hallgatói Nagyecsed történelméből, néprajzi hagyományaiból és természeti értékeiből merítenek ihletet, és az itt szerzett élményeiket kortárs képzőművészeti alkotásokban jelenítik meg.
Mindezek révén Fülöp Sándor életműve nemcsak művészeti értéket képvisel, hanem Nagyecsed kulturális életének is élő részévé vált, hozzájárulva a település szellemi örökségének gazdagításához.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Fülöp Sándor festőművész életműve a Szatmár térségének képzőművészeti és kulturális örökségét gazdagító, kiemelkedő szellemi érték. Munkássága egyszerre kapcsolódik a térség táji, kulturális és közösségi hagyományaihoz, valamint a 20–21. századi magyar képzőművészethez. Festményein a szatmári táj, a települések utcái, templomai és a vidéki élet mindennapjai jelennek meg sajátos, karakteres festői látásmóddal, amely a helyi identitás és a regionális kulturális örökség fontos lenyomata.
Életműve pedagógusi munkájával is szorosan összefonódott, hiszen több generáció számára közvetítette a művészet és a vizuális kultúra értékeit. Tanári és alkotói tevékenysége jelentős hatást gyakorolt a térség kulturális életére és művészeti szemléletére. Fülöp Sándor emlékének ápolását szolgálja az a díj is, amelyet Fülöp Sándorné és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület alapított a festőművész tiszteletére. A Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által készített emlékplakettet minden tanév végén a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium egy-egy, rajz vagy festészet területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákja kapja meg.
Fülöp Sándor emlékezete és művészeti hagyatéka Nagyecsedhez is szorosan kötődik. A városban állandó kiállítás őrzi alkotásait, valamint több műve is itt kerül megőrzésre. Nagyecsed közössége aktívan ápolja emlékét: 2022 óta minden évben megrendezik az „Ecsed Tárlat – Fülöp Sándor festőművész emlékére” című képzőművészeti alkotótábort, amely a fiatal művészek számára biztosít lehetőséget a térség kulturális értékeinek megismerésére és művészi feldolgozására.
Mindezek alapján Fülöp Sándor életműve nemcsak művészeti értéke miatt jelentős, hanem azért is, mert emlékezete és hagyatéka Nagyecsed kulturális életének meghatározó részévé vált. Az értéktárba történő felvétele hozzájárul a település szellemi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához a jövő generációi számára.
Berey József Helytörténeti Gyűjtemény
Kategória: kulturális örökség
A Berey József Helytörténeti Gyűjtemény Nagyecsed kiemelkedő kulturális értéke, amely a település történeti, régészeti és néprajzi örökségét átfogó módon mutatja be. Az 1988-ban létrejött gyűjtemény az egykori ecsedi vár köveiből épült épületben kapott helyet, amely önmagában is történeti jelentőséggel bír. Kiállításai – különösen a „Nagyecsed története” és „Az ecsedi nép éltéből” című tárlatok – hitelesen szemléltetik a térség múltját, bemutatva a sárvári ásatások leleteit, az ecsedi vár emlékeit, valamint az Ecsedi-láp egykori világát és hagyományos életformáit.
A gyűjtemény különleges értékét adja, hogy olyan történeti és természeti örökséget őriz és közvetít, amelyek eredeti formájukban mára már nem léteznek, mint az ecsedi vár, a sárvári monostor vagy az Ecsedi-láp. A bemutatott tárgyi emlékek, rekonstruált eszközök és néprajzi anyagok hozzájárulnak a helyi identitás erősítéséhez, valamint a múlt értékeinek megőrzéséhez és átadásához.
A gyűjtemény nemcsak kiállítótérként, hanem ismeretátadó és közösségformáló helyként is működik, ahol a látogatók átfogó képet kaphatnak Nagyecsed kulturális örökségéről. Ezáltal meghatározó szerepet tölt be a település szellemi életében, és méltán érdemes a Nagyecsedi Helyi Értéktárba történő felvételre.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Berey József Helytörténeti Gyűjtemény felvétele a települési értéktárba indokolt, mivel a gyűjtemény Nagyecsed történeti, régészeti és néprajzi örökségének egyik legátfogóbb és leghitelesebb őrzője. Kiállításai komplex módon mutatják be a település múltját, különös tekintettel az ecsedi vár, a sárvári monostor és az Ecsedi-láp világára, amelyek mára nagyrészt eltűntek, így emlékeik megőrzése kiemelt jelentőségű.
A gyűjtemény nemcsak tárgyi emlékeket őriz, hanem hozzájárul a helyi identitás erősítéséhez és a közösségi emlékezet fenntartásához is. Oktatási és ismeretterjesztő szerepe révén a fiatalabb generációk számára is közvetíti a település kulturális értékeit.
Mindezek alapján a Berey József Helytörténeti Gyűjtemény olyan egyedi és pótolhatatlan értéket képvisel, amely méltán érdemes a Nagyecsedi Helyi Értéktárba történő felvételre, biztosítva ezzel megőrzését és továbbadását a jövő nemzedékei számára.
Megalakult a Települési Értéktár Bizottság!
2012. április 2.-i ülésén fogadta el az Országgyűlés a Magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása. A jogs
zabály az önkormányzatoknak lehetőséget biztosít helyi (települési) értéktárak létrehozására, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képez egységes egészet.
A törvény végrehajtási rendelete a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, amelynek 2.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy létrehozza-e a helyi Települési Értéktárat. Nagyecsed nemzeti értékekben gazdag település és a nemzeti értéktár kiváló alkalom arra, hogy ezt szervezett formában tárjuk a széles közönség elé. Ezen okok miatt Nagyecsed Város Képviselő-testülete a helyi értéktár létrehozása mellett döntött, ennek megfelelően létrehozta a Települési Értéktár Bizottságot is. A Bizottság feladata a települési értékek azonosítása, a helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény létrehozása, gondozása, katalogizálása, és a megyei értéktárral történő kapcsolattartás.
A nemzeti értékeket a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Nagyecsed közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét Települési Értéktárba a polgármesternek címezve bárki írásban kezdeményezheti. A javaslatot a kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón benyújtani.
