Ecsedi Báthori IstvánEcsedi Báthori István (1555 – Ecsed, 1605. július 25.) országbíró. Ecsedi Báthory György és somlyói Báthory Anna fia, a hírhedt Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet bátyja; anyja révén Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse. 1585-ben Rudolf császár Szatmár, Szabolcs vármegye főispánjává és országbíróvá nevezte ki. Támogatta Károli Gáspár bibliafordításának kiadását. |
Ecsedi Báthory ErzsébetEcsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját Apja ecsedi Báthory György volt, aki 1570-ben halt meg, anyja somlyói Báthory Anna, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571–1586), aki később lengyel király lett (1575–1586). Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. |
„Ecsedi” Kovács Gyula(Gébe, 1839. febr. 14.–Segesvár, 1899. aug. 2.): színész, költő, rendező. 1856-ban, Debrecenben Láng Boldizsárnál lett színész. 1857–58-ban egy erdélyi kistársulathoz. került. 1859-ben Aradon volt szerződésben, 1860–62-ben Kassán, ill. Debrecenben Latabár Endre volt az igazgatója. 1862–65-ben drámai segédszínész lett a pesti Nemzeti Színházban. Ezután 1865-től kis megszakítással 1878-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1869–70-ben, majd 1878–82-ben négy évadra, Pestre jött. 1882-től végleg a Kolozsvári Színház tagja maradt. Gyerekkorát Ecseden töltötte. |
Berey JózsefBerey József Szatmárban született( 1859 – 1942 ) 1888-ban került Nagyecsedre lelkésznek. Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az ecsedi lápra vonatkozó részt is ő írta meg Szatmár vármegye monográfiájában. A helytöténeti gyűjtemény az ő nevet viseli. |
Molnár „Lasa” LajosMolnár Lajos ’Lasa’ 1889-ben született és 1970-ben halt meg a Szatmár megyei Nagyecseden. Alapító tagja, kiváló szólótáncosa volt a nagyecsedi népi együttesnek. Az együttes műsorához virtuóz verbunk táncával és a fiatalok állandó tanításával járult hozzá. A Népművészet Mestere címet 1963-ban kapta meg. |
Bíró Lajosné Erdélyi ErzsébetBíró Lajosné Erdélyi Erzsébet (1897- 1987) táncos. Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. A Népművészet Mestere díjat 1983-ban kapta meg. |
Bulyáki „Pokróc” GergelyBulyáki Gergely ’Pokróc’ (1906. február 28. – Nagyecsed – 1979. január 29.) a Szatmár megyei Nagyecsed egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt. Az 1954-ben alakult – Dancs Lajos által vezetett – nagyecsedi tánccsoport munkájába ugyan később kapcsolódott be, de szinte haláláig aktív tagja volt. 1973-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet. |
Dancs LajosDancs Lajos tanár, zenetudós, népzenekutató Vásárosnaményban született (1920 – 1988) 1954-ben igazgatóhelyettes lett Nagyecseden. Ekkor indul el a népdalgyűjtés is. Dancs Lajos tudta: „Ecsedben kincset talált.” Egyik kezével kutatta, mentette, gyarapította ezt a kimeríthetetlen népzenei kincset, a másik kezével szétárasztotta, közkinccsé tette az iskolák tantermeiben és azokon kívül is. A népzenei anyag gyűjtése. során logikus következményként merült fel, hogy a népszokásokat csokorba kellene kötni a hozzájuk illő népdalokkal együtt s elő is lehetne adni. Dancs Lajos tehát elindította a népi együttes megszervezését Nagyecseden. Színre vitték az ecsedi lakodalmast. A bemutatkozó előadásra 1955. február 16-án került sor olyan fergeteges sikerrel, amelyre az akkori hallgatóság ma élő tagjai még mindig elevenen emlékeznek. Dancs Lajos sok tehetséges ecsedi táncost karolt fel, akik közül többen megkapták a népművészet mestere kitüntető címet. |
Dr. Szállási ÁrpádDr. Szállási Árpád (1930-2012) 1930. június 30-án született Nagyecseden. Orvos, orvostörténész, Nagyecsed város díszpolgára. Több verseskötete jelent már meg és könyvet írt Rákóczi és Ecsed címmel. |
Szabó Lajosné Czine RózaSzabó Lajosné Czine Róza (1936 Nagyecsed) Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. Táncos tudásáért 2009 – ben kapta meg a Népművészet Mestere címet. |
Rostás MihályRostás Mihály (1937-2002) mesemondó Nagyecseden született. 1990- ben Népművészet Mestere címet kapott. |
Rákóczi” Kovács Gusztáv„Rákóczi” Kovács Gusztáv (1937. július 13. – Nagyecsed – 2007. február 26.) kezdettől fogva tagja volt – későbbi feleségével együtt – az 1954-ben alapított nagyecsedi hagyományőrző együttesnek, s az együttes fennállásáig számos hazai és külföldi szereplésen képviselte szűkebb hazája, Szatmár tánckultúráját. Táncos tudásáért a Népművészet Mestere díjat 2002-ben kapta meg. |
Homonyik SándorHomonyik Sándor (1953) előadóművész. Először a Rockszínház darabjaiban játszott, majd rövid ideig tagja volt az East együttesnek. Első igazi slágere az Álmodj, királylány című dal volt. Nagyecsed város díszpolgára. |
Balogh BélaBalogh Béla (1958 – 1995) 1975-ben kapcsolódott be a hazai amatőr táncmozgalomba. A Vadrózsa nevű táncegyüttesben 10 évig táncolt. 1979-ben a népművészet ifjú mestere kitüntetést kapott. 1981-ben lett Aranysarkantyús táncos, 1983-ban, tánc kategóriában megnyerte a Magyar Televízió Ki Mit Tud versenyét és 1984-ben lett Nívó díjas táncos. Alapította és vezetője is volt a Lindri – Álom elnevezésű táncszínháznak. „Hiába élek több mint egy évtizede Budapesten nem tartom magam városinak, ma is nagyecsedi vagyok.” (Forrás: Folk Magazin 1994/1.)” – vallotta magáról. 2003 óta a cigánytánc napjaként jegyzik a születése napját. |
Bódi GusztiBódi Guszti (1958 Nagyecsed) előadóművész, Nagyecsed város díszpolgára. Együttese a Nagycsedi Fekete Szemek a 90-es évek közepén alakult. |
Szántó AnnaSzántó Anna (1966 Mátészalka) olimpiai bronzérmes, világválogatott kézilabdázó, pályafutását Nagyecseden kezdte. |
Fehér TiborFehér Tibor ( 1988 Mátészalka ) A Nemzeti Színház színművésze, általános iskolai tanulmányait Nagyecseden végezte. |
Murguly LajosMurguly Lajos (1949) Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. Táncos tudásáért a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa, melyet 1975-ben kapott meg. |
Berki KrisztiánBerki Krisztián olimpiai bajnokot rokoni szálak fűzik Nagyecsedhez, édesanyja nagyecsedi származású, nagymamája és keresztszülei még ma is itt élnek. Gyermek- és ifjúkorában szinte havonta megfordult Nagyecseden. Ha ideje engedi, ma is szívesen látogat ide. Sportolói pályafutása példaként szolgál a felnövekvő nemzedéknek, elért sikereire mi, nagyecsediek is büszkék vagyunk. Nagyecsed város díszpolgárává választották 2012-ben.
|