ecsedibathoryistvanEcsedi Báthori István

Ecsedi Báthori István (1555 – Ecsed, 1605. július 25.) országbíró. Ecsedi Báthory György és somlyói Báthory Anna fia, a hírhedt Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet bátyja; anyja révén Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse. 1585-ben Rudolf császár Szatmár, Szabolcs vármegye főispánjává és országbíróvá nevezte ki. Támogatta Károli Gáspár bibliafordításának kiadását.

BathoryerzsebetEcsedi Báthory Erzsébet

Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját Apja ecsedi Báthory György volt, aki 1570-ben halt meg, anyja somlyói Báthory Anna, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571–1586), aki később lengyel király lett (1575–1586). Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát.

Ecsedikovacsgyula„Ecsedi” Kovács Gyula

(Gébe, 1839. febr. 14.–Segesvár, 1899. aug. 2.): színész, költő, rendező. 1856-ban, Debrecenben Láng Boldizsárnál lett színész. 1857–58-ban egy erdélyi kistársulathoz. került. 1859-ben Aradon volt szerződésben, 1860–62-ben Kassán, ill. Debrecenben Latabár Endre volt az igazgatója. 1862–65-ben drámai segédszínész lett a pesti Nemzeti Színházban. Ezután 1865-től kis megszakítással 1878-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1869–70-ben, majd 1878–82-ben négy évadra, Pestre jött. 1882-től végleg a Kolozsvári Színház tagja maradt.

Gyerekkorát Ecseden töltötte.

berey_jozse1Berey József

Berey József Szatmárban született( 1859 – 1942 ) 1888-ban került Nagyecsedre lelkésznek. Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az ecsedi lápra vonatkozó részt is ő írta meg Szatmár vármegye monográfiájában. A helytöténeti gyűjtemény az ő nevet viseli.

Molnár „Lasa” Lajos

Molnár Lajos ’Lasa’ 1889-ben született és 1970-ben halt meg a Szatmár megyei Nagyecseden. Alapító tagja, kiváló szólótáncosa volt a nagyecsedi népi együttesnek. Az együttes műsorához virtuóz verbunk táncával és a fiatalok állandó tanításával járult hozzá.

A Népművészet Mestere címet 1963-ban kapta meg.

l-birolajosneerdelyierzsebetBíró Lajosné Erdélyi Erzsébet

Bíró Lajosné Erdélyi Erzsébet (1897- 1987) táncos. Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. A Népművészet Mestere díjat 1983-ban kapta meg.

l-bulyakigergelyBulyáki „Pokróc” Gergely

Bulyáki Gergely ’Pokróc’ (1906. február 28. – Nagyecsed – 1979. január 29.) a Szatmár megyei Nagyecsed egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt. Az 1954-ben alakult – Dancs Lajos által vezetett – nagyecsedi tánccsoport munkájába ugyan később kapcsolódott be, de szinte haláláig aktív tagja volt. 1973-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet.

dancs lajosDancs Lajos

Dancs Lajos tanár, zenetudós, népzenekutató Vásárosnaményban született (1920 – 1988) 1954-ben igazgatóhelyettes lett Nagyecseden. Ekkor indul el a népdalgyűjtés is. Dancs Lajos tudta: „Ecsedben kincset talált.” Egyik kezével kutatta, mentette, gyarapította ezt a kimeríthetetlen népzenei kincset, a másik kezével szétárasztotta, közkinccsé tette az iskolák tantermeiben és azokon kívül is. A népzenei anyag gyűjtése. során logikus következményként merült fel, hogy a népszokásokat csokorba kellene kötni a hozzájuk illő népdalokkal együtt s elő is lehetne adni. Dancs Lajos tehát elindította a népi együttes megszervezését Nagyecseden. Színre vitték az ecsedi lakodalmast. A bemutatkozó előadásra 1955. február 16-án került sor olyan fergeteges sikerrel, amelyre az akkori hallgatóság ma élő tagjai még mindig elevenen emlékeznek. Dancs Lajos sok tehetséges ecsedi táncost karolt fel, akik közül többen megkapták a népművészet mestere kitüntető címet.

Dr. Szállási Árpád

Dr. Szállási Árpád (1930-2012) 1930. június 30-án született Nagyecseden. Orvos, orvostörténész, Nagyecsed város díszpolgára. Több verseskötete jelent már meg és könyvet írt Rákóczi és Ecsed címmel.

Szabó Lajosné Czine Róza

Szabó Lajosné Czine Róza (1936 Nagyecsed) Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. Táncos tudásáért 2009 – ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.

l-rostasmihalyRostás Mihály

Rostás Mihály (1937-2002) mesemondó Nagyecseden született. 1990- ben Népművészet Mestere címet kapott.

rakoczi_kovacs_gusztavRákóczi” Kovács Gusztáv

„Rákóczi” Kovács Gusztáv (1937. július 13. – Nagyecsed – 2007. február 26.) kezdettől fogva tagja volt – későbbi feleségével együtt – az 1954-ben alapított nagyecsedi hagyományőrző együttesnek, s az együttes fennállásáig számos hazai és külföldi szereplésen képviselte szűkebb hazája, Szatmár tánckultúráját. Táncos tudásáért a Népművészet Mestere díjat 2002-ben kapta meg.

Homonyik_SandorHomonyik Sándor

Homonyik Sándor (1953) előadóművész. Először a Rockszínház darabjaiban játszott, majd rövid ideig tagja volt az East együttesnek. Első igazi slágere az Álmodj, királylány című dal volt. Nagyecsed város díszpolgára.

baloghbelaBalogh Béla

Balogh Béla (1958 – 1995) 1975-ben kapcsolódott be a hazai amatőr táncmozgalomba. A Vadrózsa nevű táncegyüttesben 10 évig táncolt. 1979-ben a népművészet ifjú mestere kitüntetést kapott. 1981-ben lett Aranysarkantyús táncos, 1983-ban, tánc kategóriában megnyerte a Magyar Televízió Ki Mit Tud versenyét és 1984-ben lett Nívó díjas táncos. Alapította és vezetője is volt a Lindri – Álom elnevezésű táncszínháznak.

„Hiába élek több mint egy évtizede Budapesten nem tartom magam városinak, ma is nagyecsedi vagyok.” (Forrás: Folk Magazin 1994/1.)” – vallotta magáról.

2003 óta a cigánytánc napjaként jegyzik a születése napját.

bodi_gusztiBódi Guszti

Bódi Guszti (1958 Nagyecsed) előadóművész, Nagyecsed város díszpolgára. Együttese a Nagycsedi Fekete Szemek a 90-es évek közepén alakult.

SzantoannaSzántó Anna

Szántó Anna (1966 Mátészalka) olimpiai bronzérmes, világválogatott kézilabdázó, pályafutását Nagyecseden kezdte.

FeherTiborFehér Tibor

Fehér Tibor ( 1988 Mátészalka ) A Nemzeti Színház színművésze, általános iskolai tanulmányait Nagyecseden végezte.

Murguly Lajos

Murguly Lajos (1949) Tagja volt a nagyecsedi hagyományőrző együttesnek. Táncos tudásáért a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa, melyet 1975-ben kapott meg.

letöltésBerki Krisztián

Berki Krisztián olimpiai bajnokot rokoni szálak fűzik Nagyecsedhez, édesanyja nagyecsedi származású, nagymamája és keresztszülei még ma is itt élnek. Gyermek- és ifjúkorában szinte havonta megfordult Nagyecseden. Ha ideje engedi, ma is szívesen látogat ide. Sportolói pályafutása példaként szolgál a felnövekvő nemzedéknek, elért sikereire mi, nagyecsediek is büszkék vagyunk. Nagyecsed város díszpolgárává választották 2012-ben.

 

 

Megszakítás