Börvely

Börvely község Nagykárolytól 8 km-re északra, közvetlenül a magyar-román határ közelében van. Itt található a megye egyetlen Magyarország felé irányuló vasúti határátkelőhelye, ahol a személy- és áruszállítás egyaránt engedélyezett. A község két településből áll, a község nevét adó Börvelyből (Berveni, 2562 lakos) és Újkálmándból (használatos a Lukácsfalva elnevezés is – Lucăceni, 1052 lakos). A 2002-es népszámlálási adatok szerint 3614-en éltek a többségében magyarok (62,42%) lakta községben, 33,12% a román lakosok aránya, a roma lakosságé pedig 4,12%.

Börvely korán megtelepült falu, a Gutkeled birtok része volt. Első írásos említése 1216-ból származik. A közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Ecsedi-láp meghatározta múltját, a lápi nagy út krasznai átkelőhelyénél helyezkedett el. A 15. században már mezővárosi rangú településként szerepel, ekkor említik várát is, mely már akkor romokban állt. Egy középkori őrtorony lehetett, az Ecsedi vár egyik előőrse, egy a mocsárban lévő szigeten, melyet Várszigetnek neveznek. Számos egyéb lelet is előkerült erről a területről (neolitikumi, bronzkori, népvándorláskori). A településnek hosszabb ideig birtokosai a Buttkai, Ráskai, Báthori, Bethlen, Rákóczi családok, majd a szatmári béke után a Károlyi család kezébe kerül. A 18. század elejére szinte teljesen elnéptelenedett a falu, háromszéki telepesek érkeznek az ide megválasztott református lelkész Bodoki Henter Márton hívására. A környező falvakból is ide költöznek a magyarok a német telepítések idején, így a 18. század végén egy szinte teljesen református faluközösség alakult ki, református temploma 1806-ban épült. A 19. század második felében is egészen sajátságos településként említik, egyedi viselete, szokásai és nyelvjárása miatt. Az 1873-as kolerajárvány rövid idő alatt megtizedelte a lakosságot. 1889-ben megalakult az „Ecsedi láp-lecsapoló és Szamos balparti árvíz-levezető és belvíz-szabályozó társulat”, és megindultak a több mint egy évszázada tervezett lecsapoló munkálatok. Ez a település mindennapi életét teljesen megváltoztatta, ugyanis a láp környéki falvak lakóinak megélhetést is nyújtott a láp. A férfiak csíkásztak (csík halászata), pákásztak (növénygyűjtő–vadász–halász életmód), a nők a gyékényt fonták és készítettek belőle használati tárgyakat, a láp megszüntetésével ezek a tevékenységek mind megszűntek. A 21. századra bebizonyosodott, hogy a láp lecsapolása nem hozta meg a várt eredményeket, a környezetvédők javaslatára a láp részleges visszaállításán gondolkoznak. Magyar-román együttműködés keretén belül a román részen Börvely határában a Bekek nevű területen egy 100-150 ha rész újra elárasztását tervezik.

A 20. század elején gőzmalom és kendergyár működött a faluban, mely munkásokat vonzott a környékről és távolabbi területekről egyaránt. Ekkor szaporodott meg a faluban a római-katolikus hívek száma, kiknek 1935-ben templomot építenek, melyet 1937-ben szenteltek fel a 14 Segítő Szent tiszteletére.

A falu iskolájának udvarán áll a 2003-ban felállított Petőfi Sándor szobor, Erdei István szobrászművész alkotása.

A kendergyár megszűnése óta a településen legjelentősebb jövedelemforrás a mezőgazdaság, virágzó mezőgazdasági társulása, a Berlapi, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozik.

Itt születetett Bruckstein Lajos író, dramaturg (1920-1988).

Weboldal: http://www.berveni.eu/

 

 

Perecseny

Perecseny – a perecsenyi járás központja – egy városi típusú település, amely az Ung folyó völgyében terül el 150-180 méterrel a tengerszint felett, 21 kilométerre a megyeszékhelytől, Ungvártól. A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakossága 7020 fő.

Jelene

Pеrеcseny alapításának ideje ismeretlen. Első írásos emlékei a XIII. századból valók. Napjainkban Perecseny egy kisváros, mely festői hegyek között az Ung és a Turja folyók összefolyásánál terül el. Legfontosabb folyója az Ung, amely a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozik, és az Uzsoki-hágó területéről ered. A járás területe gazdag ásványkincsekben (karbonátos kőzetek, homok, fekete andezit, foszfátok, kaolin) és ásványvízforrásokban. A természeti viszonyok és a fejlett infrastruktúra nagyszerű lehetőséget biztosít a járás számára a rekreációhoz és turizmushoz. A járásban sok üdülő és falusi szálláshely áll az idelátogatók rendelkezésére.

Emlékhelyek, nevezetességek

Mária Mennybemenetele templom – a templom a perecsenyi járási Bercsényfalván (Dubrinics) található. A templomot a hívek adakozásából építették 1775-ben. Ikonosztáza 544 XVIII. századi ikont tartalmaz. A templombelső kialakítása olasz mesterek munkája. A templom melletti harangtoronyban három harang van, melyeket a XX. század elején öntöttek.

Kikapcsolódás, pihenés

Újkemence (Novoszelica) – a községet az 1566-os évben alapították. A falu fölött magasodik a Szokola Kő elnevezésű sziklafal, mely páratlan kilátást nyújt a turisták számára az Ung folyó völgyére és az erdős Kárpátok vonulataira. A falu melletti erdőben ásványvízforrás található. A forrás közelében álló hatalmas ásványvízzel megtöltött üst, fürdési lehetőséget is biztosít az idelátogatók számára.