cimerT Á J É K O Z T A T Ó

a Talajterhelési díj fizetési kötelezettségről

A talajterhelési díjat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. (továbbiakban: Ktd.) írta elő. A törvény felhatalmazása alapján Nagyecsed Város Képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia a talajterhelési díjról. A rendelet megalkotása nem lehetőség az önkormányzat számára, hanem törvényi kötelezettség, mégpedig azon oknál fogva, hogy elkészült és üzemel a szennyvízhálózat Nagyecseden. A képviselő-testület e törvényi kötelezettségének eleget téve megalkotta a talajterhelési díjról szóló 12/2016.(VII.22.) önkormányzati rendeletet, amely 2016. szeptember 1. napján lép hatályba.

 

Díjfizetési kötelezettség:

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésére álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is – alkalmaz.

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint engedélyezett egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, ill. egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.
Egyszerűen fogalmazva tehát a talajterhelési díjfizetési kötelezettség minden olyan ingatlantulajdonost terhel, akinek ingatlana előtt kiépítésre került a szennyvízhálózat, azonban úgy dönt, hogy erre nem köt rá. Amint e tájékoztatóból kiderül, a talajterhelési díj jóval drágábbá teszi a felhasználó számára a szennyvízkezelést, ezért minden ingatlantulajdonos elemi érdeke, hogy rákössön a szennyvízhálózatra.
Talajterhelési díj alapja:

A talajterhelési díj alapja a felhasznált vízmennyiség, ami 2 módon állapítható meg:

  1. a legegyszerűbb az az eset, amikor a közszolgáltató, azaz a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (a továbbiakban: TRV.) által szolgáltatott vízről van szó. Ebben az esetben a vízmérők által mért víz mennyisége lesz a talajterhelési díj alapja.
  2. egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált víz mennyisége lesz a talajterhelési díj alapja.

A díjat a fentiek szerint felhasznált víz mennyisége alapján kell megfizetni. A felhasznált víz mennyiségét a TRV által kibocsátott számlákkal kell igazolni. A díjfizetési alap két esetben csökkenthető:

  1. a locsolási célú felhasználásra igénybe vett víz mennyiségével. Itt csak a május 1-szeptember 30 közötti időszak vehető figyelembe. A locsolási célú felhasználást a TRV által kibocsátott számlával kell igazolni, és a locsolási célú felhasználás maximum a felhasznált víz mennyiségének 10%-ig vehető figyelembe.
  2. csökkenthető a díjalap a szennyvíztárolóból elszállított, a TRV által munkalapokkal illetve számlákkal igazolt szennyvíz mennyiségével. Ez azokra az ingatlantulajdonosokra vonatkozik, akik részben vagy egészben a háztartásukban keletkező szennyvizet zárt szennyvíztárolóban gyűjtik. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a zárt szennyvíztárolók engedélykötelesek (72/1996. (V.22.) Korm. rendelet)! Ennek oka az, hogy csak olyan műszaki megoldású szennyvíztároló használható az ingatlanokon, amelyből a szennyvíz nem tud elszivárogni. Tehát az ingatlantulajdonosnak ezekben az esetekben nem csak azt kell igazolnia számlákkal, hogy a gyűjtött szennyvizet kiszippantatta és elszállíttatta, hanem egy esetleges ellenőrzés során azt is, hogy az ingatlanán lévő szennyvízszikkasztó zárt rendszerű, azaz szivárgásmentes.

 

Talajterhelési díj mértéke, kiszámításának módja:
A talajterhelési egységdíj mértéke 1.200,- Ft/m³. Ezt a díjat nem az önkormányzat, és nem a közszolgáltató állapította meg, hanem a talajterhelésről szóló törvény. Már önmagában ez a díj is többszöröse annak a díjnak, amit a TRV alkalmaz mindazoknál, akik a szennyvízhálózatra rákötöttek (a TRV által alkalmazott szennyvízdíj áll egy 168.-Ft-os alapdíjból, és egy 351.-Ft/m3 díjból, így összesen 1 m3 víz esetén a TRV által alkalmazott díj 519.-Ft, 10 m3 víz esetén 3.678.-Ft).

Ugyancsak a törvény területérzékenységi szorzót is megállapít annak alapján, hogy az adott település a felszín alatti vizek állapota szerint mennyire érzékeny területen fekszik. Nagyecsed a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település, így szorzószáma 1,5. Mindez azt jelenti, hogy az 1.200.-Ft/m3 összegű talajterhelési díjmértéket 1,5-el kell felszorozni, és így kapjuk meg a talajterhelési díj tényleges mértékét, ami tehát 1.800.-Ft/m3. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy aki ráköt a szennyvízhálózatra, az a TRV által alkalmazott 351.-Ft/m3 díjjal számolhat, ami ötöde a talajterhelési díjnak!
A díjmértéket a megállapított díjalap, az egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó szorzata határozza meg.
Mentességek talajterhelési díjfizetés alól:
A képviselő-testület által megalkotott helyi rendelet 4 esetben biztosít mentességet a díjfizetés alól:

  1. Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól 2016. december 31-ig az, aki a megépült és műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára 2016. december 31-ig ráköt. A mentesség abban az esetben illeti meg a felhasználót, ha vállalja, hogy 2016. december 31-ig a talajterhelési díjjal érintett ingatlant a közcsatornára ráköti, és erre vonatkozóan az Önkormányzattal 2016. évben szerződést köt, továbbá vállalja, hogy a közcsatornára rákötés elmulasztása esetén a 2016. évre számított talajterhelési díjat az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal növelten, egy összegben megfizeti. Azok az ingatlantulajdonosok tehát, akik eddig még nem kötöttek rá a szennyvízhálózatra, legkésőbb 2016. december 31-ig kapnának lehetőséget a rákötésre úgy, hogy ne kelljen talajterhelési díjat fizetniük. Akik e határidő után kötnek rá a szennyvízhálózatra, azok a rákötés időpontjáig talajterhelési díjat fizetnek.
  2. Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól a felhasználó a TRV által igazolt, külön órával (főmérő vagy almérő) mért kerti csapon és tűzi vízmérőn keletkezett vízfogyasztása után.
  3. Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól a felhasználó az igazoltan technológiai célú, külön mérőórával mért vízfogyasztása után.
  4. Mivel nem kell bevallást tenni azoknak, akiknek az ingatlanába az ivóvíz nincs bekötve, így értelemszerűen ők is mentesek a talajterhelési díj fizetése alól.

 

Bevallási, befizetési kötelezettség teljesítése
A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig. E határnapot elmulasztók késedelmi pótlék megfizetésére kötelezettek. A talajterhelési díjat két egyenlő részletben, március 31-ig illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

Első ízben tehát 2017. március 31-ig kell az adóbevallást benyújtani és a talajterhelési díjat két egyenlő részletben 2017. március 31-ig illetve 2017. szeptember 15-ig megfizetni a 2016. évi vízfogyasztás alapján. Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, ingatlanonként külön-külön bevallást köteles benyújtani.
A díjfizetési kötelezettség évközi keletkezése és megszűnése (csatorna hálózatra történő rá- illetve lecsatlakozás, vízfogyasztás keletkezése, megszűnése) esetén a változással érintett (előző és új) kibocsátónak a tárgyévet követő év március 31-ig kell bevallását benyújtani és az ennek megfelelő részarányos díjat megfizetnie.
A képviselő-testület által megalkotott helyi rendelet szerint mentesek a talajterhelési díj bevallási kötelezettség alól azok a fogyasztók, ahol vízmennyiség mérő nincs, mert az ingatlan nincs rákötve az ivóvízhálózatra. Tehát azok az ingatlan tulajdonosok, akiknek az ingatlanán nincs bevezetve az ivóvíz, azok mentesek a bevallási, és így értelemszerűen a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól.
Végezetül néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy hogyan alakul a szennyvízkezelés díja az egyes esetekben. Példa:

  • Egy háztartás havi vízfogyasztása 10 m3. Ebben az esetben az éves vízfogyasztás 120 m3 (12 X 10 m3). A fizetendő éves talajterhelési díj 216.000.-Ft (120 m3 X 1.200.-Ft egységdíj X 1,5 területérzékenységi szorzó). Március 31-ig befizetendő a talajterhelési díj első fele, azaz 108.000.-Ft, míg szeptember 15-ig befizetendő a talajterhelési díj második fele, azaz 108.000.- Ft.
  • Tételezzük fel, hogy az ingatlantulajdonos a háztartásban keletkezett szennyvizet teljes egészében kiszippantatja, és elszállíttatja. Ebben az esetben évi 120 m3-es vízfelhasználás mellett legalább 100 m3 szennyvize keletkezik, amit ki kell szippantatnia a szennyvíztároló aknából. Jelenleg 1 m3 szennyvíz szippantási költsége 1.016-Ft/m3, tehát ebben a példa szerinti háztartásban a szippantási költség 101.600-Ft (100 m3 X 1.016-Ft/m3 szippantási díj). Mivel az éves 120 m3-es vízfelhasználásból 100m3 szippantását tudta igazolni a felhasználó, a fennmaradó 20 m3 után talajterhelési díjat kell fizetnie, ami 36.000.-Ft. Így mindösszesen éves szinten a szennyvízdíj ebben az esetben 137.600-Ft (101.600-Ft szippantási költség + 36.000.-Ft talajterhelési díj)
  • Ha az ingatlantulajdonos rákötött a szennyvízhálózatra, akkor ugyanekkora vízfogyasztás mellett az éves szennyvízdíja csak 44.136.-Ft (12 X 3.678.-Ft), ráadásul ezt az összeget nem két részletben, hanem havi 3.678.-Ft összegben, a TRV által kibocsátott számla alapján fizeti meg.

 

Összegezve tehát: aki a megépített szennyvízhálózatra nem köt rá, annak azzal kell számolnia, hogy a szennyvízköltsége legalább 3-5 szöröse lesz azokhoz képest, akik rákötöttek a rendszerre, ezért minden olyan ingatlantulajdonost, aki még nem kötött rá a közcsatornára, arra bíztatunk, hogy ezt mielőbb, legkésőbb 2016. december 31-ig tegye meg! Akik ezt elmulasztják, azok 2016. szeptember 1 hatállyal talajterhelési díjat lesznek kénytelenek fizetni.

 

Kovács Lajos                    Dr. Bölcsik István
polgármester                            jegyző