cimer2012. április 2.-i ülésén fogadta el az Országgyűlés a Magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása. A jogszabály az önkormányzatoknak lehetőséget biztosít helyi (települési) értéktárak létrehozására, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képez egységes egészet.

A törvény végrehajtási rendelete a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, amelynek 2.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy létrehozza-e a helyi Települési Értéktárat. Nagyecsed nemzeti értékekben gazdag település és a nemzeti értéktár kiváló alkalom arra, hogy ezt szervezett formában tárjuk a széles közönség elé. Ezen okok miatt Nagyecsed Város Képviselő-testülete a helyi értéktár létrehozása mellett döntött, ennek megfelelően létrehozta a Települési Értéktár Bizottságot is. A Bizottság feladata a települési értékek azonosítása, a helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény létrehozása, gondozása, katalogizálása, és a megyei értéktárral történő kapcsolattartás.

A nemzeti értékeket a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;

b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Nagyecsed közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét Települési Értéktárba a polgármesternek címezve bárki írásban kezdeményezheti. A javaslatot a kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón benyújtani.

E tájékoztatóhoz csatoltan közzé tesszük az alábbi dokumentumokat: